A szexuális trauma szexuális sérülést jelent. A szexualitás azonban nem csak fizikai, hanem lelki folyamat is, így a sérülés, a trauma nemcsak nemi erőszak folytán jöhet létre, hanem a szexuális jellegű bántalmazás-zaklatás során is. Sőt: lelki traumát okozhat az is, ha nem szenvedő alanya, hanem tanúja a gyermek egy ilyen eseménynek!
A következőkben a SOTE cikkét (amelynek fejezeteit a Cikkek (linkek) között találod eredetiben) megpróbálom egy kicsit hétköznapibb nyelvre fordítani.
Az eredeti cikk sárgával kiemelve, utána zárójelben az én megjegyzéseim.
A szexuális trauma fázisai
A traumát megelõzõ fázis: Az aktuális traumát megelõzõ tapasztalatok és élmények, valamint a pretraumatikus személyiségvonások.
(Van egy tudományág, viktimológia a neve. A lényege, hogy nem véletlen, ki válik áldozattá. Bárki lehet rosszkor rossz helyen, de azok a gyermekek, akik nem kapnak elég szeretetet, gondoskodást, érzelmileg sokkal kiszolgáltatottabbak, mint egészséges lelkű társaik, ezért gyakrabban válnak áldozattá.)
A traumatikus esemény fázisa:
A fázis leglényegesebb elemeit képezik a nemi erõszak körülményei, az erõszak - elkövetõ típusa, az áldozat és az elkövetõ közötti kommunikáció jellege.
A kizárás fázisa:
Ebben a fázisban az áldozat felismeri önmagát, mint áldozatot és az esetleges szociális kizártságot. Ebben a fázisban a környezet tapintatlan és "áldozat - vádló" magatartása nagyban befolyásolhatja a traumatikus élmény sorsát és a trauma-feldolgozás lehetõségét.
(Legtöbbször a környezet jobban elítéli az áldozatot, mint a bűncselekmény elkövetőjét. Tehát szerintük nem a 30-40 éves cukrosbácsi az oka annak, ami történt, hanem a 6-8-10 éves kisgyerek viselkedett "kihívóan". Szerintem ez a borzalmas reakció azoknak a hozzátartozóknak a védekező, hárító mechanizmusa, akik felelősek azért, hogy a gyermekkel megtörténhetett a tragédia.)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT