A felismerés és kezelés szükségessége

A nemi erõszak felnõttkorban két módon kerül felismerésre:
     Egyrészt az erõszak - áldozat gyakran fordul a bûnüldözõ szervekhez és vállalja az erõszak - áldozat nehéz szerepét. Az így felismerésre és kezelésre kerülõ személyek kilátásai meglehetõsen jók. Lényegesnek tûnik a korai kezelésbevétel, olyan támogató (szakember ill. családtag) mindenkori hozzáférhetõsége, aki képes az áldozat mellett állni a bûncselekményt feltáró folyamat kezdetétõl fogva. Ezáltal mindenképpen lecsökken az erõszak áldozatok másodlagos sérülésének és "kizárásának" lehetõsége.
     A nemi erõszak ténye azonban gyakran csak a krónikus trauma - állapot miatt szenvedõ áldozat pszichiátriai, pszichoterápiás kezelésbevétele kapcsán derül ki. Az utóbbi esetben az eredeti trauma történet köré kapcsolatok, életformák, szerepek és státusok szervezõdnek.
     A kezelés tehát az ember életének számos dimenzióját érinti. Számos tényezõ szól a változások mellett és ellen. Nem ritka sajnos, hogy az áldozat úgy érzi, a trauma-feldolgozás meghaladja erejét, túlontúl sok mindent állít fejre az életében s egyszerûen nem éri meg.
     Ennek tükrében tehát a nemi erõszak tényét nem ajánlatos elhallgatni, eltitkolni. A kisvárosi, falusi környezetben ugyan nem elhanyagolható a megítélés, "áldozatgyalázás" valószínûsége. Azonban a tudományos tények mindenképpen amellett szólnak, hogy a traumatikus esemény feltárása, társadalmasítása a legjobb megelõzése a késõi, gyakran igen súlyos lelki zavaroknak.

(Forrás: http://www.behsci.sote.hu/nok/w_trau26.htm)